2012. december 25., kedd

Marketing első szabálya: előny (személyre szabva), aztán tulajdonság

Akarsz úgy kommunikálni írásban, vagy akár szóban, hogy annak legyen is hatása? Akkor először azt kell mérlegelned, hogy kihez beszélsz, és csak utána, hogy miről.

Szinte naponta összefutok a legkitűnőbb szakemberekkel, akik alig várják, hogy megosszák a témát amiben annyira kitűnők, miközben elfelejtik, hogy más esetleg egy komplett laikus, így nem képes átélni a lelkesedésüket.

Példa:
Egy kéményseprő becsönget hozzám és elmondja, hogy a városban ő tudja a legtisztábbra pucolni a kéményem képzettsége és legmodernebb felszerelései miatt. Ezt a információt se nem tudom, se nem kívánom mérlegelni, de biztos, hogy helyette azon kezdek gondolkozni a második mondat után, hogy hogyan szabadulhatok meg a lelkes, de szurtos látogatómtól, mint egy zavaró tényezőtől, lehető leghamarabb.

Ha viszont a köszönő kéményseprő azonnal egy garantáló kijelentéssel kezd, hogy nem fogok szénmonoxid mérgezésben a családommal együtt egy este meghalni, mert ő alaposan és szakértő módon végzi a hivatását, és persze ezzel -- jó kéményseprőhöz méltóan -- különösen szerencsés hatást képes kiváltani, arra biztos, hogy azonnal felfigyelek.

Nehéz beismerni, de szubjektív lények vagyunk és legtöbbször az első benyomás információja érzelmi szűrőkön keresztül jut el az agyunkba. Elsőként általában az üzenethozó személyét mérlegeljük és hogy az adott információ milyen érzéseket kelt bennünk. Ez az elsődleges szűrő tehát igenis döntő hatással bír az üzenet összességének sikerére.

Nem csak online környezetben, de minden más területen is a marketinges szakembernek kb. annyi az esélye, hogy befejezze a mondanivalóját, mint egy ajtóban toporgó, kormos kéményseprőnek vacsoraidőben. Vagyis -- kb. egy mondat. Ezért fontos, hogy az a mondat az ajtót nyitót személyről szóljon, különben egy csapódás (vagy kattintás) és az esély örökre elúszott a második mondat megkezdése előtt.

Ez a bejegyzés is nekiveselkedhetett volna másképp, de akkor már nem is olvasnád ezt, ugye...?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése